
| Nyitóoldal |
| Várossá nyilvánítás 2008 |
| Jogi háttér |
| A hazai gyakorlat |
| Kronológia |
| A 2007. év új városai |
| Irodalom |
| Linkek |
| Kapcsolat |
| Várossá nyilvánítás 2009 |
Várossá nyilvánítás 2008
2008-ban a megszokott eljárás eredményeképpen végül nyolc új várost avathattak Magyarországon. Előzetes esélylatolgatásunkban (Területfejlesztés és Innováció, 2008/2. sz.) a 23 pályázó közül 5-10 győztest vártunk, közte Budapest-környéki, Fejér megyei településeket, de az esélyesek közé soroltuk Zamárdit is. A most következőkben röviden bemutatjuk az új városokat, elsősorban abból a szempontból, hogy milyen funkcióik révén érdemelték ki új rangjukat. Íme a győztesek névsora:
Városi pályázatot benyújtó nagyközségek (2008)

Bodajk
Fejér megye egyik ősi települése, régi búcsújáró hely, a Móri árokban, Székesfehérvártól északnyugatra. A valamivel több mint 4000 lakosú város a XVIII. század végén már birtokolt egyszer mezővárosi kiváltságokat, sőt, néhány évig járási székhely is volt. Később visszasüllyedt a falvak sorába. Az 1950-es években a környékbeli bányászat (Gánt, Balinka) egyik központjává kívánták fejleszteni, ennek emlékét ma néhány példásan karbantartott négyemeletes téglaépület őrzi. 1977-től nagyközség, de igazi fellendülése csak az 1990-es évek végén kezdődik. A város sajátos helyet foglal el a településhálózatban: gazdasági értelemben szerényen meghúzódik Mór és Székesfehérvár árnyékában, de oktatási, egészségügyi és szociális funkciók tekintetében felveszi a versenyt a hasonló kisvárosokkal. Művészeti szakközépiskolája több tucat másik településen is szervezi a művészeti alapoktatást. Egészségügyi központjában többek között belgyógyászati, kardiológiai, ultrahang-diagnosztikai és sebészeti szakrendelések érhetők el, szociális ellátórendszere térségi szerepet is betölt, az alapítványi üzemeltetésű idősek otthona pedig regionális vonzáskörrel működik. Miről nevezetes még Bodajk? Az Országos Kék Túra által is érintett település méltán kedvelt a kirándulók körében, akik nyaranta megpihenhetnek a városközpont mellett fekvő Fürdőtó vizében is. Télen pedig a megye egyetlen sípályája várja a látogatókat. Talán sokak számára az egyik legkevésbé ismert az új városok között, de utóbbi években elért eredményei, lakosainak ambíciója és szorgalma nyomán rászolgált a kitűntető címre.
Fertőszentmiklós
A Győr-Moson-Sopron megyében fekvő város a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főútvonal mentén, Fertődtől délre, a Győri-medence peremén fekvő, 3800 lakosú település. Gyökerei a középkorig nyúlnak vissza, később pedig kisnemesek által lakott községként fejlődött. Híres szülötte a reformkori politikus, Felsőbüki Nagy Pál. Napjainkban elsősorban az idegenforgalom révén emelkedik ki környezetéből. 1997-ben épült repülőtere a nemzetközi kisgépes forgalom lebonyolítására alkalmas. Szállásadói szívesen látják a Fertő vidékét járó kirándulókat, akik jól teszik, ha szentelnek néhány órát a gondozott közterületeivel és műemlékeivel igazán kellemes összbenyomást keltő kisvárost.
hamarosan folytatjuk